~harmincötödik fejezet

Sziasztok! Meghoztam a 35.fejezetet. Nem tudom, mit fogtok hozzá szólni, remélem tetszeni fog:) Köszönöm a véleményeket Lucasról. Van egy kérdésem. Szeretnétek, hogy Ashley és Niall kapcsolatába is részletesebben belemenjek?:) Kommentbe írjátok meg. Most kicsit kockáztatok és 12 KOMMENT után hozom az új részt. Remélem összegyűl majd:) Jó olvasást! puszi♥

 

Már hajnalban útnak indultunk Northampton felé. Ashley és a többiek a turnébuszban is aludtak, mert eléggé későn értek haza az este, vagy talán az már reggel volt.  Én pedig Bennel ültem a kanapén.

-          -Nincs kedved beszélgetni? – kérdezte karba tett kézzel.

-          -Őszintén? – vágtam grimaszt. – Nincs. – ezzel le is zártam a témát. Gondoltam felnézzek Twittere, mert eléggé unatkoztam és információt is kellett adnom a rajongóimnak. Ezért arra gondoltam, hogy lefényképezem a többieket, ahogy alszanak. Csendben beosontam a szobába. Ashley és Alena egy emeletes ágyon, Dean pedig a földön. Szép látvány. Elkészítettem a képet és felraktam. 

                    Daisy_ Crawford: Az álomszuszékok még mindig alszanak. Northampton nemsokára jövünk. xx  

Még nézegettem a képeket az interneten és egy elég érdekes dologra bukkantam. A képen ugyanis Alena volt és Zayn, ahogy épp nyalják, falják egymást. A fenébe tudtam, hogy ez lesz. Nem mutathatom meg Deannek, mert ki fog akadni és mégis csak a testvérem, nem akarom, hogy szomorú legyen.  Az út felét azzal töltöttem, hogy azokat a bejegyzéseket olvastam, amik rólam szólnak. Remek, megint fenyegető levelek hada, elolvastam párat. 

Bonnie Sparks : @Daisy_Crawford Szerencséd van, hogy ott hagytad Harryt. Nem is illettetek össze. Szánalmas vagy! 

Lehet rossz ötlet volt ezeket elolvasni.

Taylor Simson: @Daisy Crawford @Harry Styles Ugye nem szakítottatok? Ti voltatok a legjobbak!! Szeretlek titeket.

Ez nagyon aranyos volt, de nem tudnék erre mit válaszolni, mivel én sem tudom, hogy most mi van Harryvel. Szeretem, de nem tudok megbízni benne.  A legtöbb üzenet utálkozó volt, nem bírtam tovább olvasni, úgyhogy lecsaptam a lap topom tetejét és bevonultam a szobámba.

Louis szemszöge:

Az elmúlt két nap katasztrofális volt. Fellépéseink voltak, de Harry nagyon nem volt formában. Háromszor is elrontotta a szólóját. Ez így nem mehet tovább. Azt hiszem Daisy 4 nap múlva Holmes Chapel-ben lép fel és Harry ezt nagyon is tudja. Úgy volt, hogy ott mutatja be a szüleinek, de így lőttek a tervnek. Most épp a stúdióban vagyunk, de eléggé lassan haladunk.

-          -Harry, megint elrontottad- hallottam Liam ideges hangját.  Igen ideges volt, mert ma már vagy hússzor meg kellett állnunk.

-          -Inkább hazamegyek – mondta érzelemmentes hangon és elhagyta a stúdiót.

-          -Majd én elintézem – mondtam nekik és Harry után mentem. Épp szállt volna be a kocsijába, mikor utolértem.  – Várj már! Tudom, hogy magad alatt vagy, de próbálj meg koncentrálni.

-          -Nem megy- mondta, miközben hangja megremegett. – Majd ha visszakapom a barátnőmet.

-          -És mi a terved? – kérdeztem tőle karba tett kézzel.

-          -Hazamegyek anyáékhoz és elmegyek a koncertjére. Nem fogom hagyni, hogy csak úgy elsétáljon. – mondta és beszállt a kocsiba. Hát igen, ha Harry szerelmes bármire képes. Jobb ha én is vele tartok Holmes Chapel-be.

Harry szemszöge:

2 nap telt el az óta, de ő még csak nem is hívott. Mindenki arról beszél, hogy mi szakítottunk pedig nem. Csak szünetet tartunk. Hazaértem, a kocsi kulcsot ledobtam az asztalra és bementem a szobámba. Próbáltam kicsit pihenni, de nem ment. Állandóan Daisy szavai jártak a fejembe. Már vagy 3 órája forgolódhattam, mikor Louis és Niall rontottak be a szobába.

-          -Feltalálták a csengőt is – mondtam szemrehányóan.

-          -Bocsi, de ez fontos. Niallnek támadt egy remek ötlete. – mondta Louis miközben helyet foglalt mellettem.

-          -Mond- fordultam felé.

-          -Nos, Daisy még mindig nem hisz neked. Ezért arra gondoltam, hogy felkereshetnénk azt a lányt, akit hazakísértél és ő tisztázhatná a dolgokat. – mondta el egy szusszanásra.

-          -Elég nehéz lesz megtalálni, meg már a neve is eléggé homályos.

-          -Sejtettük észlénykém- ütögette meg a fejemet Louis- Már ezt is kitaláltuk. Arcán megjelent egy mosoly, én pedig csak vártam az a nagy ötletét.

-          -Megkérdeztem Adamet és azt mondta, hogy az a lány háromnaponta oda jár bulizni. És már meg is tudtam a nevét. Clara Smith. Itt a címe is – vett elő egy papírdarabot a zsebéből.

-          -Nem akarom tudni, honnan van – mondtam neki.

-          -Nos, indulhatunk? – kérdezte. Egyből felpattantam, hogy minél hamarabb tisztázódjanak a dolgok.  Remélem ez a lány segíteni fog nekem, bár semmi oka rá, de a remény hal meg utoljára. Az én kocsimmal mentünk, mert ez a két nagyokos taxival jött. Én vezettem Louis mellettem bambult ki az ablakon és Niall hátul telefonált.

-          -Srácok! Paul mérges ránk.

-          -Rám már egy ideje pikkel – mondtam neki félvállról.

-          -Meg fog ölni. - szólt közbe Louis. Ekkor lefékeztem, mert megérkeztünk. Egy családi ház volt, szép gondozott kerttel. Kiszálltunk a kocsiból, vettem egy mély levegőt. Na akkor rajta. Elindultunk a ház felé és becsöngettem. Pár pillanat múlva egy idős néni nyitott ajtót.

-          -Segíthetek? – kérdezte kedvesen.

-          -Jó napot! Clara Smith itt lakik?- kérdeztem udvariasan.

-          -Igen. Gyertek beljebb drágáim- invitált be a lakásba kedvesen. –Az unokám most indult haza a munkából, 10 perc és itthon lesz. Megvárjátok?

-          -Igen, mert beszélnünk kell vele. – mondta Louis.

-          -Akkor foglaljatok helyet a kanapén. Esetleg kértek egy kis sütit? –jött be egy sütis tállal ránéztem Niall-re akinek egyből felcsillant a szeme. Erre csak elmosolyodtam.  – Tudjátok valahol láttalak már titeket- foglalt helyett velünk szemben.

-          -Ez elképzelhető, mert mi vagyunk a One Direction- mondta Niall miközben tömte magába a süteményt. – Néni, ez a süti isteni!

-          -Örülök, hogy ízlik – nevetett. Elmesélt egy két dolgot Clara-ról míg várakoztunk. Egyetemista és részidőben egy pékségben dolgozik. Erről eszembe jutott, mikor én dolgoztam ott. Ekkor ajtócsapódást hallottunk és rögtön oda néztünk.

-          -Megjöttem- kiabálta. Mikor belépett a nappaliba hirtelen megtorpant. – Hát itt meg mi folyik? – kérdezte. – A One Direction három tagja nálunk? Nagyi ugye nem csináltál semmi rosszat? – ment hozzá közelebb.

-         - Ugyan drága Clara, csak téged kerestek. Ki kér még sütit? – kérdezte, mire Niall feltette a kezét, mintha iskolában lenne és repetát kérne. – Akkor kimegyek érte. – mondta és kiment a konyhába.

-          -Igen? Nos, itt vagyok. – ült le a kanapéra, ahol eddig a nagyija volt. – Várjatok, kitalálom. – dőlt hátra. – -Mivel Harry neked van barátnőd,- mutatott rám. - nyilván gondok vannak a paradicsomban, az újságcikk miatt igazam van? – Okos lány, hogy így levágta a helyzetet. Csak bólintottam.

-          -Tisztázzam a dolgokat?- kérdezte karba tett kézzel. A válaszom erre is csak egy bólintás volt. – Nos rendben, de először hagyj mondjak valamit. Eléggé ittas állapotban voltam aznap este szóval köszönöm, hogy hazahoztál. Azért mentem el bulizni akkor, mert összevesztem a barátommal és elveszettnek éreztem magam. Csak felejteni akartam. - mondta miközben lehajtotta a fejét.

-          -Ismerős érzés hidd el. – mosolyogtam keserűen.

-          -Akkor beszéljük is meg a részleteket – nézett rám. Hol van a barátnőd? – kérdezte.

-          -Nos, itt a gond. 4 nap múlva Holmes Chapel-ben fog fellépni és oda kéne jönnöd velünk. – tértem rá a lényegre.

-