~Harminchetedik fejezet

Sziasztok! Tudom elég későn hozom a részt, de eléggé sűrű volt a napom. Köszönöm a 15 kommentet imádom őket olvasni<3 tudom nem mindenki ér rá olvasni, a suli miatt és persze a sok tanulás miatt. Ebben a részben még mindig visszaemlékezés van Ashley szemszögéből. Remélem tetszeni fog. 10 KOMMENT ÉS HOZOM AZ ÚJ RÉSZT. ♥ xxx

 

Még mindig alig hiszem el, hogy Niall meglátogatott. Emlékszem, amikor a szobámban ezekről a pillanatokról álmodoztam és most meg itt ülünk egy kocsiban.
- Hahóó- lengette kezét szemem előtt. – Föld hívja Ashleyt!
- Itt vagyok – nevettem zavartan. – Bejössz? – fordultam felé.
- Hát ha nem gond - mondta.
- Dehogyis. – mosolyogtam. Kiszálltunk a kocsiból és besiettünk a házba, nehogy valaki észrevegye Niall-t. Nem akart nagy felhajtást gondolom.
- Megjöttem! – kiabáltam, hátha itthon vannak már a szüleim és táskámat ledobtam a földre. Válasz nem érkezett.
- Úgy tűnik nincs itthon senki. – állapította meg Niall.
- Igen, feltűnt. Nem vagy éhes?- kérdeztem tőle.
- Éhen halok- mondta miközben hasát fogta. Ez mindig megnevetett. Bementünk a konyhába és készítettem magunknak egy, egy szendvicset. Miközben megettük a sonkás sajtot, szendvicsünket rengeteg dologról beszélgettünk. Mesélt a szüleiről és hogy nem szereti, amikor az újságok állandóan a szerelmi életüket vesézik ki. Teljesen meg tudom érteni, én sem bírnám. Hirtelen megszólalt Niall telefonja. 2 perc alatt el is intézte a telefonálást.

-          -Van, egy két elintézni valóm az egyik haveromnál az új dallal kapcsolatban. – mondta és folytatta az evést.

-          -Akkor már mész is? – kérdeztem tőle kicsit szomorúan.

-          -Igen, de arra gondoltam, hogy elkísérhetnél – nézett fel rám. Azok a szemek elvarázsolnak.

-          -Jó, benne vagyok- mosolyogtam zavaromban.

-          -Szuper, induljunk is. –álltunk fel és indultunk az ajtó felé.

-          -Hova, hova kisasszony? –jött be épp apa az ajtón.

-          -Öö…szia, apa. – dadogtam.

-          -Jó napot uram. A nevem Niall Horan. – mutatkozott be apának. Kezet ráztak, de apa beszélni akart velem négyszemközt, ezért Niall a kocsinál várt meg.

-          -Ki ez a fiú Ash? – kérdezte miközben kinézett az ablakon.  – Ő az aki esetleg udvarol neked? –Köpni, nyelni nem tudtam a kérdésétől, igazából  én sem tudom teljesen, hogy mi most randizgatunk-e.

-          -Hát apa mi csak találkozgatunk.

-          -Értem. És rendes gyerek? –mi ez, egy kihallgatás? Bólintottam.

-          -Csókolóztatok már?- Na, ezen meglepődtem, ha csókolóztunk is volna, apának biztos nem mondanám el. Megráztam a fejemet.

-          -Helyes, na, menj- engedett utamra. – De 10-re itt legyél, holnap iskola.

-          -Rendben. Szia, apa- rohantam is ki az ajtón. Niall a kocsinak támaszkodva várt rám.

-          -Hát rendesen megijedtem apádtól. – mondta miközben kinyitotta nekem az ajtót.

-          -Akkor mit mondjak én – vigyorogtam és beszálltam. Hamar végigszáguldoztunk London utcáin, szerencsére nem volt nagy a forgalom. Leparkoltunk egy nagy társasház előtt és bementünk. Szerencsére volt lift, mert Niall barátja a 6.-on lakott és elég rossz lett volna fellépcsőzni. Mikor becsöngettünk egy fiú nyitott ajtót. Borzos volt a haja alsónadrágot és egy pólót viselt. Egész helyes volt. Bár Niall jobban nézett ki.

-          -Sziasztok! Gyertek be- tárta ki az ajtót.

-          -Igazán felöltözhettél volna. – mondta Niall.

-          -Nem tudtam, hogy hozol vendéget is. – ennél a kijelentésénél rám nézett. – Amúgy a nevem Josh, Te pedig Niall leendő barátnője lennél? – kérdezte vigyorogva. Niall csak vállon bokszolta.

-          -Ashley vagyok. Örülök, hogy megismerhetlek. – mosolyogtam rá.

-          -Hűű, te aztán szép vagy – nézett rám.De egyből észhez tért, mert Niall megint vállon ütötte.

-          -Köszönöm – pirultam el.

-          -Nos, foglaljatok helyet. – mutatott a kanapéra. Leültünk, Josh hozott egy kis üdítőt és süteményt. Niall természetesen egyből majszolta a sütiket, miközben megbeszélték a dal részleteit. Ezt a dalt Niall írta és rajta lesz az új lemezen. Josh is segített neki a dalírásban. Megmutatták és fantasztikus lett a dal. Niall énekelt, Josh pedig gitáron kísérte. Megbeszéltük, hogy elmegyünk bulizni a Funky Buddha nevű szórakozóhelyre. Josh még elhívott pár barátot, én pedig hazamentem átöltözni, persze Niall hazakísért. Megbeszéltük, hogy este hétre értem jön. Volt 2 órám, hogy elkészüljek. Elvonultam a fürdőszobámba lezuhanyozni és rendbe szedni magam. Hajat mostam és utána kivasaltam. Sminknek egy egyszerű natúrt tettem fel. És a ruhám pedig egy lila egybe ruha volt, aminek az ujja csipkés volt. Cipőnek választottam egy krémszínű magas sarkút.  

 Ránéztem a faliórára, ami 6:50-et mutatott. Megszólalt a duda. Niall megérkezett. Kerestem egy táskát amibe beledobtam a telefonomat és a fontosabb dolgaimat és már mentem is. Mikor kiléptem az ajtón egy elkerekedett szempár fogadott.

-          -Ennyire rossz? – kérdeztem tőle.

-          -Viccelsz? Marha jól nézel ki. – mondta elpirulva. De aranyos.

-          -Mehetünk? – nyitotta ki előttem az ajtót. Beszálltunk és már mentünk is. Mikor odaértünk rengeteg fotós és újságíró volt a helyszínen. Tudták, hogy Niall itt lesz? Kézen fogott és bementünk. Összefutottunk Joshhal és a haverjaival. Bemutatkoztunk egymásnak, de nem volt nyugtom, mert Niall elrángatott táncolni, amit egyáltalán nem bántam. Nagyon jól éreztem magam vele, végig velem volt. Kis idő múlva azt mondta elmegy és hoz valamit innivalót, mire csak bólintottam. Míg ő elment leültem a többiekhez, akik, nos, nem voltak valami beszámítható állapotban.

-          -Szia csajszi. – köszönt Josh egyik barátja, azt hiszem a neve Mark. – Gyere szórakozz velem. – mondta részegen.

-          -Szállj le róla- mondta Josh, mire küldtem felé egy hálálkodó pillantást. Olyan hangos volt a zene, hogy alig hallottam mit beszél.

-          -Hol hagytad a szőke hercegedet? – kérdezte.

-          -Elment valami piáért.

-          -Megtisztelsz egy tánccal? – kérdezte hirtelen.

-          -Miért is ne? – vigyorogtam. Kézen fogott és berángatott a tömegbe. A zene üvöltött mi pedig csak élveztük a táncot. Josh elég közel került hozzám, amit én már kicsit furcsának találtam. Ekkor meg jelent Niall.

-          -Mi folyik itt? – kérdezte miközben tekintete köztem és Josh között cikázott. Josh hirtelen távolabb lépett és keserűen elmosolyodott.

-          -Csak tartottam a frontot haver- fogta meg Niall vállát. – További jó szórakozást- indult vissza az asztalokhoz. Mi volt ez a keserű vigyor, amit vágott? Nem értettem semmit, de evvel nem voltam egyedül. Niall sem értette, mi ütött a haverjába.