~tizenötödik fejezet

Sziasztok! Remélem tetszeni fog nektek az új rész.Próbálkoztam, ahogy tudtam.Írjatok komit vagy a chat-be is mert nagyon érdekel a véleményetek és persze kattintsatok az 'Elolvastam-ra' Jó olvasást :) xx

Az éjszaka nem aludtam valami sokat. Egy folytában azon gondolkodtam, hogy mi lehet Ashley anyukájával, vagy mikor kelek fel és jövök rá, hogy ez csak egy rossz álom. Fáradtan kikeltem az ágyból, megittam a reggeli kakaómat és elmentem zuhanyozni. Zuhanyozás közben kaptam észhez, hogy nekem ma randim van Harryvel Miközben hajamat göndörítettem be, kaptam egy SMS-t. Megnyitottam és ez állt benne: 

’ Jó reggelt Remélem felkészültél,hogy velem töltsd az egész napodat, gyere át hozzánk ott megtudod a továbbiakat. H xx’. 

Végig futottam szememmel a sorokon és elvigyorodtam. Magamra kaptam egy Csíkos felsőt egy fekete cső farmerrel és egy fekete magas sarkú csizmával. 

Már csak a smink hiányzott, amit hamar megoldottam, egyszerű natúr sminket raktam fel. Megfogtam a táskámat és már mentem is át a fiúkhoz. Kopogtattam az ajtón és Niall nyitotta ki. Látom ő is most kelhetett fel.
-Jó reggelt- köszönt fáradt hangon.
-Neked is , beszéltél Ashleyvel?- kérdeztem, miközben bementem az ajtón.
- Igen írt egy SMS-t, azt mondta felhív még ma. Remélem, hamar meggyógyul az anyukája és visszajön ide, míg itt leszünk- mondta, miközben helyet foglalt a kanapén.
- Téged többször hívott, mint engem. Érdekes- néztem rá, mire elmosolyodott. – Többiek hol vannak?- kérdeztem kíváncsian.
- Zayn és Liam még alszanak, én itt vagyok veled, Louis és Harry elmentek valahova.- válaszolta,miközben ásított egyet. Ekkor lépett be Louis vigyorogva.
- Hello kicsi lány. Látom Louis Style-ban nyomod és milyen jól áll. Gyakran öltözhetnél így és még be is fogadnálak hivatalosan Tomlinsonnak.- foglalt helyet mellettem.
- Köszönöm-vigyorogtam. – Harry?- kérdeztem. Hol lehet?
- Ja igen, majdnem elfelejtettem- vett ki a zsebéből egy cetlit, amin ez állt. 

’Gyere a Hotel elé és meglátod mi vár rád ’
- Na jó- álltam fel- azt hiszem mennem kell. Sziasztok- köszöntem el.
- Aztán csak ügyesen!- kiabálta Lou utánam. Mikor kiértem a bejárathoz, Scott a postás fiú várt ott engem egy levéllel.
- Daisy, ezt neked hagyták itt- nyújtotta felém a borítékot. Mi ez az egész? Ez valami játék? A borítékban egy csokit találtam és egy cetlit, amin ez állt: 
’Times Square és ne a saját kocsiddal gyere Ja és remélem szereted a Twixet ’. 
Úgy látszik hosszú napom lesz, mivel a Times Square eléggé messze van innen. Az oda út nem volt valami könnyű, mivel összefutottam pár rajongómmal. Kedvesen fogadtam őket, aláírtam pár füzetet. Az egyik lánytól még egy karkötőt is kaptam, azt mondta, hogy én vagyok a példaképe. Na ezért is dolgozok olyan keményen. Értük. Miután fotót is készítettek siettem is tovább. Mikor oda értem kerestem a tömegben Harryt de sehol sem találtam. Nagyon sok ember sétált erre, és az a rengeteg taxi. Hirtelen megálltam,mert telefonom jelezte,hogy üzenetem érkezett. Megnyitottam és ez állt benne: 
’ Nézz fel! H xx ’ 
Ekkor felnéztem és az óriás kivetítőn megláttam magam. És egy feliratot amin az állt : Köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásomat’ Úristen, komolyan én vagyok ott? 
- Remélem, tetszik. – Harry szólalt meg mögöttem vigyorogva. Fekete farmert viselt egy kék hosszú ujjú pólóval. Sapkát viselt és napszemüveget. 
- Viccelsz? Ez sok munka lehetett. Egyáltalán hogy lehet az, hogy én ott vagyok fent, vagyis mi- mutattam a képernyőre. 
- Ez rejtély- vigyorgott- Igazán csinos vagy- dicsért meg.- Nos, mehetünk?- kérdezte kezét nyújtva.
- Köszönöm. – pirultam el. – Hova is megyünk?- kérdeztem miközben, megfogtam a kezét.
- Meglepetés- mondta, majd elindultunk a kocsija felé. Kinyitotta nekem az ajtót, majd beszállt mellém. Elindultunk a forgalmas úton ki a városból. Egy erdős helyre érkeztünk, úgy tűnik, ide senki sem jár.Gondolom ezért jöttünk ide.
- Nos, az első helyszínre megérkeztünk- szálltunk ki a kocsiból- Gyere- húzott maga után. Csak sétáltunk a fák között.
- Ha ezt tudom, tornacipőben jövök- mondtam neki, mire elmosolyodott.
- Mindjárt ott vagyunk- mondta. Elértünk egy tisztásra ahol fa padok voltak és egy fa asztal tele mindenféle étellel.
- Itt vagyunk- fordult felém és egy rózsát nyomott a kezembe, amit az előbb vett fel a földről. Előre eltervezett mindent. De édes.
- Köszönöm. – Leültünk  és csak beszélgettünk. Elmesélt magáról mindent, hogy az X-faktor mennyit jelentett neki, és hogy haza szeretne menni már a családjához, hogy egy kis időt együtt töltsenek. Én is meséltem neki a tehetség kutatóról és, hogy kicsit hiányzik a régi életem. Olyan jól elbeszélgettünk, észre sem vettük, hogy az idő hamar elrepült, máris délután 4 óra volt.

- Már ennyi az idő?- nézett Harry az órájára.- Jobb, ha megyünk, van még egy meglepetésem.

- Még egy? –. Kérdeztem tőle, miközben elindultunk a kocsi felé.

-  Hát persze.- mondta. Beszálltunk és már mentünk is vissza a város felé. Egy nagy fehér épülethez érkeztünk, de mielőtt kiszálltunk egy fekete kendőt kötött a szememre, mivel így lesz meglepetés.

-  El ne essek, mert akkor megöllek- mondtam neki, miközben fogta a kezemet és vezetett. Azt érzékeltem, hogy liftbe szálltunk, de fogalmam sem volt, hogy hova mehetünk. Mikor kiszálltunk megcsapott a hűvös levegő, szóval valahol kint vagyunk.

-Maradj itt, és ha szólók vedd le a kendőt- súgta a fülembe, amitől kirázott a hideg. Ezután lépteket hallottam. – Leveheted.-kiabálta oda nekem. Egy színpadot láttam magam előtt ahol Harry ült egy széken gitárjával a kezében. Ahol voltunk egy tetőterasz volt és csak mi voltunk itt.- Nos ezt a számot egy gyönyörű lánynak ajánlom,- mondta a mikrofonba és elkezdett énekelni. Egyszerűen a hangja magával ragadott, ez a dal külön nekem szól. Azt hiszem tényleg beleszerettem. Mikor vége lett a dalnak, odajött hozzám, de még mielőtt mondhatott volna bármit a nyakába ugrottam és megöleltem.

- Ez azt jelenti, hogy tetszett a dal. – nevetett, de nem engedett el, még jobban magához húzott.

-Annyira szép volt, komolyan mindjárt sírni fogok- mondtam neki miközben szememet törölgettem.

- Ez csak neked szólt, és az érzéseimet írtam a szövegbe- kezdte el. Arca közeledett felém.

- Tudod, Harry első randin sosem csókolózok- húzódtam el tőle.

-Hát ez nagy kár- szomorodott el. – Akkor még jobban meg kell, hogy öleljelek. Elég sokáig ölelkezhettünk, mert nem vettük észre, hogy esni kezdett. Gyorsan beszaladtunk a teraszról, de késő volt, mert így is csurom vizesek voltunk.

-Jó így a hajad- nevettem ki, mert a haja teljesen az arcához tapadt.

- Nagyon vicces kisasszony- játszotta a sértődöttet, de nem sikerült, így ő is nevetni kezdett.

- Szerintem induljunk vissza fele.- mondtam neki, mire ő helyeslően bólogatott. Elég hamar vissza értünk, és Harry elkísért a lakásomig. - köszönöm ezt a csodálatos napot, fantasztikusan éreztem magam. - fordultam felé.

- Remélem, hamar megismételjük- mondta, miközben a padlót kezdte el nézni. Csak nem elpirult, ahogy én szoktam? De aranyos.

- Jó éjt Harry- adtam egy puszit az arcára és bementem.