2012. július 18., szerda

~tizennyolcadik fejezet

Sziasztok! Sajnálom,hogy ilyen későn hoztam.A következőt hamarabb fogom ígérem. Már több mint 7000 látogatója volt a blognak és 33 rendszeres olvasója*.* Nagyon örülök ennek. Kommenteket várok ehhez a fejezethez is!:)
És még annyi, hogy léci lájkoljátok a facebook-os oldalamat, ami Cher Lloyddal foglalkozik, még őt is bele szeretném írni a történetbe:) itt a link: https://www.facebook.com/CherLloydhu Köszönöm ha lájkolod. Jó olvasást!


 
Követtem Harryt, közben tekintetem összefutott pár emberrel. Louis és Eleanor csak mosolyogtak, Niall pedig ravaszul vigyorgott miközben a sütiket válogatta.Mikor kiértünk az erkélyre hirtelen megcsapott a kellemes esti szellő, ami nagyon jól esett, most, hogy kijöttünk a zsúfolt teremből. Harry megállt a korlátnál és csendben a tájat nézte. Mellé léptem és vártam a mondandóját. Hirtelen kifújta a levegőt és felém fordult. Szemében valami furcsa csillogást véltem felfedezni.
-Minden rendben?- kérdeztem.
- Persze, Csak… fenébe Daisy nem bírom már- és ekkor hirtelen magához rántott és megcsókolt. A világ körülöttünk meg szűnt létezni csak Ő és Én voltunk. Ebben a csókjában benne volt minden érzelme. Ez a csók olyan volt, mint a mesékben a herceg és hercegnő csókja. Levegőhiány miatt ajkaink szétváltak és Harry megszólalt.
- Húú. Erre mióta vártam- vigyorgott és szeme csak úgy csillogott, mint egy kisfiúnak. Ilyenkor imádom.
- Na mióta is?- kérdeztem tőle incselkedve. Ekkor megint magához húzott és megcsókolt.
- Azt akarom, hogy a barátnőm legyél most rögtön- mondta, de öleléséből nem engedett.
-Tudod, hogy ez nem ilyen egyszerű - Ekkor elhúzódott és az arcomat fürkészte.
- Miért? Én kedvellek te is engem különben nem csókoltál volna vissza.
-Igen, kedvellek. Nagyon is. De te 4 nap múlva elmész. –lettem szomorú és elfordultam tőle.
- Igen tudom. – lett ő is szomorú – De héj fel a fejjel- fordította arcomat maga felé. - Feltalálták a távkapcsolatot és megpróbálunk minél több időt együtt lenni. Szerinted a többiek, hogy csinálják?
- Jó, de én New Yorkban élek, te pedig Londonban, azért van egy kis különbség.- Ekkor hirtelen egy szorítást éreztem karomon és mikor hátra fordultam Bennel találtam szembe magam.
- Bocs, hogy zavarok, de Daisy énekelned kell MOST- utasított.
- Mi? Pont most? Egyáltalán ez kinek az ötlete volt? – kérdeztem.
- Kaphatnánk 5 percet?- kérdezte Harry.
- Természetesen NEM. Gyerünk Daisy később még megköszönöd. - húzott maga után. Még hátra néztem Harryre,aki csak állt ott és nem értette mi van. Én se értettem, miért kell nekem most énekelnem, mikor eléggé fontos témáról beszélgettünk. Ben feltolt valami színpad féleségre, ahol az előbb a fiúk beszéltek. Mikor odamentem a mikrofonhoz minden szempár rám szegeződött, azt is észrevettem, hogy Harry már bejött és odament a többiekhez. Na, akkor nekem most itt valamit mondanom is kéne.
- Jó estét! Örülök, hogy ilyen sokan eljöttek. Hát srácok-itt rájuk néztem. – Nagyon örülök, hogy megismerhettelek titeket, igazi barátokra leltem, akikre bármikor számíthatok- elmosolyodtam. – Ezért most egy számot tőletek énekelek és utána a sajátomat, ami nektek szól.  Hátra fordultam és intettem a zenekarnak, akik mögöttem voltak, hogy kezdhetjük. A gitár megszólalt és én elkezdtem a Moments cimű dalt, amit nagyon szeretek. Míg énekeltem a fiúkat néztem, majdnem elnevettem magam közben,  mert Louis egyfolytában tátogott és viccesen mozgott, mintha magával lassúzna, ha már lassúzni van kedve igazán felkérhetné Eleanort. Liam és Zayn elismerően néztek, míg Niall megint evett valamit, de közben figyelt rám. És Harry az egész dal alatt le se vette rólam a szemét. Mikor végeztem evvel a dallal elismerő tapsot kaptam, a fiúk és fütyöltek és éljeneztek is. A többi vendég eléggé furán néztek rajtuk, de én ezen csak mosolyogtam.
-És most jöjjön a saját dalom, a Dreams Come True. – mondtam és már el is kezdtem. Ez egy eléggé pörgős dal, ezért most az akusztikus verzióját énekeltem el mivel ez egy fogadás. Elénekeltem a két dalt és már mentem is le a színpadról, de Ben már várt rám.
- Nagyszerű volt. Még a fiúk dala is jól hangzott tőled. – mondta elismerően. – Láttad még, hogy Rihanna is tátott szájjal nézte, ahogy énekelsz?- kérdezte. – Kész tehetség vagy! De holnap egész nap stúdiózunk, hogy az Angliai Turnéra meg legyen a lemez és, hogy tudd azt promotálni.
- Egész nap? De ez a fogadás hajnalig tart és akkor én meg menjek reggel 9-re? Hulla fáradt leszek- nyavalyogtam neki.
-Ezzel jár, ha énekes vagy. Ja és ne merészelj elkésni- mondta szigorúan mikor elment. Most komolyan? 100 százalék, hogy nem fogok beérni időbe és Ben akkor ki fog nyírni. Na jó erre innom kell, odamentem az asztalokhoz, de Harryt sehol sem láttam. Még beszélnem kell vele, mivel megkérte, hogy legyen a barátnője. De félek bele menni ebbe a dologba, mivel hallottam Harry nő ügyeiről nem is keveset, főleg, hogy az internet állandóan ezzel van tele. Bár amikor turnén leszek, legalább egy Kontinensen leszünk, és úgy tudnánk is találkozni. De mi van, ha csak szórakozni akar velem? Jaj, nem tudom mit csináljak. Észrevettem Eleanort a tömegben és oda mentem hozzá.
-Beszélhetnénk?- kérdeztem tőle.
-Persze, Baj van?- vágott ijedt arcot.
- Nem, dehogy- mosolyogtam rá. Elmentünk egy csendesebb sarokba és leültünk ott egy asztalhoz.
-Na mesélj, nagyon ügyes voltál a színpadon. Komolyan jobb,mint a fiúk, de ezt azért ne mond el nekik-  nevetett.
-Oké- nevettem én is. – Szóval Harry megcsókolt és megkérte, hogy legyek a barátnője.
-Hát ez szuper Daisy! – mondta vidáman. – És mit válaszoltál?
-Nem tudom, hogy belemenjek-e ebbe az egészbe. Ben pont jókor zavart meg, mert gondolkodnom kell.
- Jaj, hallgass a szívedre- simogatta meg a vállamat.
-Mivel a legjobb barátnőm épp Londonban van, csak hozzád fordulhattam. Tényleg kedvelem Harryt.
-Tudom én, és ő is kedvel téged, állandóan rólad beszél Louis szerint. Hidd el elképesztő srác ő hozott össze engem meg Louist is.
- Tényleg? Ezt nem is tudtam. - néztem rá csodálkozva.
-  Igen, nagy szíve van a fiúnak hidd el. Remélem segítettem. Fogadd meg a tanácsomat és mivel te is kedveled, vágjatok bele.
-Köszönöm- mosolyogtam rá, felálltam és megöleltem. Ekkor Louis jött oda hozzánk.
-Na mi az Eleanor megcsalsz?- kérdezte tetettet sértődöttséggel.
-Téged Lou? Soha. - csókolta meg Louist.
-Harry merre van?- kérdeztem Louist.
- Azt mondta haza megy, mert nem érzi jól magát. De most ment ki még csak a parkolóban utolérheted.
-Köszi, megyek akkor megkeresem- fogtam magam és kiszaladtam.


6 megjegyzés:

  1. Nagyon tetszik alig várom , hogy felrakjad a következő részt ... :)

    VálaszTörlés
  2. Nagyon jo!!IMÁDOM!! *-*..siess a kövivel! :D

    VálaszTörlés
  3. Szia(: Most akadtam rá a blogodra és meg kell hogy mondjam, nagyon is tetszik:) így tovább! siess a következővel:) X

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm:) Örülök , hogy tetszik, mindjárt rakom is fel:)

      Törlés