~tizenkilencedik fejezet

Sziasztok! Hoztam új részt:) Most muszáj azt írnom, hogy 5 KOMMENT és csak akkor hozom a részt, mert nem tudom, hogy szeretitek-e:) Hoztam egy szavazást,amire szavazzatok!  Jó olvasást!

 

 

Mikor kiértem az épületből egyből észrevettem Harryt a kocsijánál.
- Harry várj!- kiáltottam utána. Mikor utolértem ő a kocsijának támaszkodott.
- Na, mi az? Most már válaszolsz a kérdésemre? – tette karba a kezét.
- Miért mész el?- kérdeztem tőle.
- Kicsit gondolkodnom kell.
- Figyelj Harry… Én benne vagyok ebben az egészben, hogy mi együtt legyünk. Bár nem tudom, hogy mi lesz ebből. De szeretnék veled lenni. –tértem rá egyből a lényegre.
- Komolyan mondod?- lett jobb kedve. Elrugaszkodott a kocsitól és megölelt.- Akkor hivatalosan is a barátnőm lettél. Mióta várok erre – mondta és megcsókolt. Sokkal érzelmesebben, mint az erkélyen. Észre sem vettük,hogy vakuk villogtak mögöttünk.
- Ugye tudod, hogy holnap a címlapon leszünk?- kérdeztem tőle.
- Nem érdekel- vigyorgott. – Most én vagyok a világ legboldogabb sráca.- mondta és belepuszilt a hajamba.
- Visszamegyünk a többiekhez?- kérdeztem.
-Menjünk- válaszolt. Kézen fogva sétáltunk be a teremben, miközben mindenki minket nézett.
- Ez téged nem zavar?- súgtam oda neki.
- Nem egyáltalán nem. Gyere, menjünk táncolni- húzott a táncparkett felé. Az egész estét végig táncoltunk, bár nem nagyon tanultam semmi féle társastáncot, ezért párszor a lábára léptem. Próbált tanítgatni, aminek az lett a vége, hogy még jobban agyon tapostam. Szerencsétlenségemet Eleanor zavarta meg.
-Bocsi Harry, de egy pillanatra elrabolom Daisyt. Tudod ilyen lányos dolgok- mosolygott Harryre. Megfogta a kezem és berángatott a női mosdóba.
- Na mesélj de sürgősen. Annyit láttam,hogy Harry rosszkedvűen indul haza, aztán te utána mész és később boldogan jöttök vissza. Csak nem?- kérdezte vigyorogva
- Hát de igen- mosolyogtam.
- Juj, ez annyira jó,- ölelt meg. – Végre boldogok lesztek.
- De 4 nap múlva visszamentek Angliába- lettem szomorú.
- Igen… de addig is töltsd minden idődet Harryvel, utána meg majd kitaláljátok együtt,hogy mi lesz- mondta, miközben belém karolt és visszamentünk a többiekhez. A fiúk egy asztalnál ültek és beszélgettek. Mikor odaértünk Louis szólalt meg.
- Végre össze jöttetek. Tudod milyen régóta várjuk már a többiekkel?- kérdezte Lou.
- Hát igen. Majd megünnepelhetnénk a Nandosban- vágott Lou szavába Niall.
- Jó benne vagyok- szólt Harry miközben oda sétált hozzám és megfogta a derekam. Az est további részét végig beszélgettük. Azt se vettem észre, hogy Ben már hazament. Nekem is mennem kéne mert holnap vagyis ma stúdióznom kell. Szóltam Harrynek, hogy indulok, de ő haza akart kísérni így elindultunk a kocsija felé.
-Mi lenne hogyha ma elmennék valamerre csak kettesben? –kérdezte, miközben megállt egy piros lámpánál.
- Jaj ez nem fog összejönni, mivel ma egésznap stúdiózok- mondtam, mire kicsit szomorú lett.
- Jól van semmi baj, de akkor érted megyek, ha végeztél.
- Oké-hajoltam hozzá és adtam az arcára egy puszit.
- Ne vond el a figyelmem, mert nem tudok koncentrálni a vezetésre- nevetett.- Bár ha adsz még egy puszit talán menni fog.
- Rendben- adtam neki még egy puszit. Hamar hazaértünk és elkísért az ajtómig. – Szívesen behívnálak, ha holnap nem kéne korán kelnem. - fordultam felé.
- Majd legközelebb- húzott magához és szenvedélyesen megcsókolt. – Jó éjt!
- Neked is!- bementem az ajtón vigyorogva hátra dőltem és lecsúsztam az ajtóm mentén. Kész, biztos,hogy szerelmes vagyok.   

Reggel csörgött az ébresztőórám, de azt sikeresen megsemmisítettem miközben a falhoz vágtam és aludtam volna tovább az igazak álmát, ha most telefonom nem zaklatna.  Kómásan a fülemhez emeltem mikor meghallottam Ben ideges hangját.

- Mit mondtam neked este? Hogy ne késs! 9.-re volt megbeszélve és 11 óra.

- Úristen!- ugrottam fel, és le is estem az ágyamról. – Sietek!

-Nem Stylessal kellett volna este enyelegni. Ezt még amúgy is megbeszéljük. Igyekezz!- adta ki az utasítást majd lecsapta a telefont. Rohantam felöltözni, egy egyszerű fekete farmert és egy  szürke toppot, amire egy kék  gombos pulcsit vettem fel egy kék tornacipővel. 

Hajamat fejem tetejére gumiztam, felvettem egy napszemüveget. Gyorsan csináltam egy képet és feltöltöttem twittere, hogy a rajongóim tudják,hogy keményen dolgozok a lemezemen.

              Daisy_Crawford: Stúdióba megyek! A munka folytatódik. Veletek mi újság? xx

Lent rajongók hadát pillantottam meg, de mivel sietnem kell a hátsó ajtón mentem ahol a kocsim volt. Még kávézni sem volt időm, remélem Ben vett nekem valami reggelit.  Hamar oda értem szerencsére és már rohantam is Ben irodájába.

-Végre!- csak ennyit mondott.

-Sajnálom, tényleg de én megmondtam neked, hogy ez nem fog összejönni- fújtam ki magam, miközben leültem a székbe.

-Ezért estig itt leszel, úgyhogy ne tervezz programot.

-Igen, sejtettem- mondtam inkább magamnak.

-Először is nézd meg ezeket az újságokat- dobta le elém- Van mit elmagyaráznod.