~kilencedik fejezet

Sziasztok:) Tegnap akartam hozni csak a 18. szülinapomat ünnepeltünk ezért nem volt időm, de most itt van:D Nagyon sok pozitív visszajelzést kapok,aminek nagyon örülök:) Nektek írok, remélem ez a rész is tetszeni fog:) Ha elolvastátok kattintsatok az 'Elolvastam'-ra köszönöm:) jó olvasást! puszi :) xx

 

 

Mikor beértem a szobámba leültem a kanapéra, mert még szédültem egy kicsit.  Hogy a fenébe lehettem ilyen figyelmetlen, ha Harry nincs akkor az a fiú… nem is tudok erre gondolni. Gyorsan lezuhanyoztam és felvettem egy szürke melegítőnadrágot egy fehér toppal és rá a kedvenc kék B betűs felsőmet.

 Bementem a konyhába és kivettem a hűtőből egy kis fagyit, igen ez kell nekem most a kedvenc vanília fagyim. Kiültem az erkélyre, ide jövök ha egy kis magányra vágyom. Nagyon elgondolkodhattam mert azt se vettem észre ,hogy valaki kijött hozzám és ez a valaki Harry volt.

-         - Szia. – ült le mellém – Biztos jól vagy? Eléggé zaklatottnak tűntél ,mikor megláttad az újságot.

-          -Nem az újságról van szó, hanem a tegnapról – mondtam neki miközben a padlót kezdtem el nézni. Ekkor leguggolt elém, kezét a térdemre rakva.

-          -Nem engedem, hogy még egyszer bárki bártani merészeljen- mondta egyenesen a szemembe nézve. Erre elmosolyodtam és a nyakába borultam. Kibontakoztam öleléséből és mélyen a szemébe néztem.

-          -Köszönöm, hogy segítettél- mosolyogtam rá. Erre ő csak megpuszilta az arcomat, majd felállt és elindult kifelé. Mielőtt kiment volna ennyit mondott:

-          -Jobb ha elindulunk a stúdióba ,mert sosem kezdjük el azt a dalt.

-         - Jó , mond meg a többieknek, hogy mindjárt megyek. – Felálltam és bementem a szobámba és felhívtam ,azt az embert akire most a legnagyobb szükségem volt. Kicsöngött és egy fáradt hang szólt bele:

-          -Daisy, remélem nyomós indokod van arra, hogy hajnali 3 órakor felhívsz- szólt bele Ashley.

-          -Ash, sajnálom …- de nem tudtam folytatni, mert elsírtam magam.

-         - Hé te sírsz? mi történt?- kérdezte aggódva. Elmeséltem neki mindent, a fiút a pultnál, és hogy Harry megmentett, és azt is ,hogy mindenki azt hiszi Londonban ,hogy én vagyok Harry új barátnője.

-          -Úristen és jól vagy? Mond, hogy nem bántott, még jó , hogy Harry ott volt- hadarta el zaklatottan.

-          -Jól vagyok ,de szükségem van a legjobb barátnőmre.

-          -Mit szólnál, ha meglátogatnálak?- vetette fel az ötletet.

-          -Komolyan? Elengednek?

-          -Persze, ha hozzád megyek.

-          -Akkor jó, benne vagyok-, mondtam ,mire számra egy halvány mosoly húzódott.

-          -Holnap ott vagyok ,csak küldj értem egy kocsit, na de most már tényleg lerakom, mert aludnom is kell. Szia, jó legyél. puszi

-        - Rendben , írd meg smsbe mikor fog landolni a géped. Puszi. - Most , hogy Ash meglátogat sokkal jobb kedvem lett, Ezer éve nem lógtunk együtt és így végre bepótolhatjuk, csak Ben engedjen el. Átmentem a fiúkhoz ,akik már felöltözve vártak, és elindultunk a stúdióba . Eléggé elkéstünk ,mert a hotel előtt megrohamoztak minket a paparazzók és a rajongók. A fotósok egyfolytában azt kérdezték ,hogy jól vagyok-e és , hogy igazak- e a pletykák ,hogy én együtt vagyok Harryvel. Megmondtam nekik ,hogy mi csak barátok vagyunk, de ekkor Harryre néztem aki eléggé le volt lombozva ettől. Csináltunk pár képet a rajongókkal és autogramokat osztogattunk. Mikor beértünk Ben szigorú tekintete fogadott minket.

-          -Leülni- adta ki az utasítást. Ijedten helyet fogaltunk és vártuk a halálos ítéletet. – Mégis  hogy képzelted,hogy leiszod magad és hagyod hogy egy vadidegen majdnem megerőszakoljon? Normális vagy?- szidott le engem, mire szomorúan rá néztem. – És ti- fordult a fiúk felé- Rátok bíztam ,és ez lett belőle? Szép mondhatom, utána meg verekedést produkáltok- mondta karba tett kézzel- Valahogy elintézem ezt az ügyet- sóhajtott egyet.

-          -Sajnálom Ben, csak kimentem a mosdóba , és figyelmetlen voltam- szólaltam meg.

-         - Hanyagoljuk, ezt a témát, a szüleidnek megmondtam ,hogy ilyen még egyszer nem fog előfordulni. Szóval kezdjük is a munkát. - csapta össze kezét.

Az egész délelőttöt a stúdióban töltöttük. Félig megírtuk a dalt , a szólót én és Harry fogjuk énekelni,bár ezen meg sem lepődök , a fiúk kényszerítettek erre.  Ezután nekem még volt egy gitárórám, amit nem halaszthattam el, pedig legszívesebben azt tettem volna. Elköszöntem a fiúktól , mert nekik  megbeszélésük volt. Hazafele tartottam, de gondoltam meglepem a fiúkat ,főleg ,hogy tartoztam Louisnak egy répás reggelivel, szóval beugrottam a McDonald’sba tudom itt nincs répás étel de majd kap valami salátát. Megvettem amit kell és indultam haza 2 nagy csomaggal. Egyenesen a fiúk lakásába indultam ,mert megbeszéltük, hogy a délutánt együtt töltjük. Úgyis el akartam mesélni nekik, hogy Ash meglátogat. Kopogtam az ajtón és Niall nyitott ajtót.

-        - Csak nem valami finomat hoztál?- kérdezte csillogó szemekkel.

-         - De igen gondoltam éhesek vagytok- nyújtottam felé a csomagot.

-          -Áá meki, éhen halok, srácok itt van Daisy és hozott kaját- kiabálta Niall. A kaja szóra mindenki ott termet az ajtónál. Louis megszólalt.

-         - Kicsi lány hoztál nekem répás ebédet?- kérdezte.

-          -Nem , csak salátát, de direkt kértem bele répát- mondtam mosolyogva.

Na jó, megbocsájtom- mondta ,miközben helyet foglalt a kanapén a salátájával. Nagyon jól elbeszélgettünk, meséltem nekik Ashleyről és, hogy ő nagy Directioner, azt mondták alig várják , hogy megismerjék. Úgy döntöttünk megnézünk együtt egy filmet,mivel még nem voltunk álmosak.